lágyan csorog az idő pilláimról
nem szédülünk a kilátástól
nyitva van kásás szemünk
mégis elvesztjük az eszünk
ü ü ü
te sem menekülsz!
bekebelez beled legrejtettebb szennye
mámorod terméke tenyeredbe
forog a körhinta
nem más ez csak egy öngyilkos móka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése